"Pót Gazdianyu"

"Pót Gazdianyu"... ennél jobban én sem tudom megfogalmazni azt a szerepet, melyet az üllői babák (Star Wars alom) életében töltöttem be. Egy hirtelen, a semmiből jött szerep, mely felkészületlenül ért ugyan, de mertem belevágni és egy percig sem bántam meg. Számítottam rá, hogy nem lesz egyszerű. Tudtam, hogy a vége lesz talán a legkeményebb, amikor majd tudnom kell elengedni a babákat, akiket addig nevelgettem, akik addigra már a szívemhez nőttek. Tudtam, hogy eljön majd az idő, amikor az én időm lejár, amikor a küldetésem véget ér, és útjukra kell engednem.

Rögös volt az út. Tele küzdelemmel, rengeteg átvirrasztott éjszakával, aggódással, és sajnos könnyekkel is. Amikor pár napos babákat dobnak ki sorsukra hagyva őket - szomorú, de - biztos, hogy nem fogja mindenki túlélni a harcot. Vannak erősebb kölykök, vannak gyengébbek. Van, aki már az elején feladja, van, aki küzd a végsőkig, mégsem marad életben... de hála az égnek, azért vannak, akik így is felnőnek....anya nélkül. Hiába teszel meg mindet, van, amikor kevés. Van, hogy kezedben tartod a faltnyi testbe zárt kicsiny lelket...küzdesz... pedig tudod, hogy hiába. Sírva könyörögsz, hogy küzdjön ő is, hogy nem adja fel. Pedig már látod, maximum fájdalmát tudod tompítani, a karjaidban tartod és szereted, átkíséred a szivárvány hídon.

• De az élet megy tovább. Nem omolhatsz össze. Hiszen ott van még 3 kölyök, akik élni akarnak, akiknek szükségük van rád. Akikhez továbbra is fel kell kelned 2 óránként... 
• akkor is ha már fáradt vagy... 
• akkor is, ha feladnád...
• akkor is, ha reggel 6-kor kelned kell, mert munkába indulsz...

Összeszeded a 3 saját kutyádat és a 3 még életben maradt babát. Gürizel, mert a menhelyen is várnak a kidobott, elhagyott lelkek, akinek csak Te vagy. Majd indulás haza a 6 ebbel, akikkel reggel megérkeztél. A kölykök egyre csak gyarapodnak - Istennek hála. Büszke vagy, mert szépen fejlődnek, ez kicsit tompítja az aggódásod "Vajon jól csinálom?"

A szállító doboz egyre nehezebb...

Folyamatosan méregeted őket, hogy megfelelő mértékben fejlődnek-e. 

Feljegyzéseket készítesz: 

• ki evett rendesen, ki nem; 
• ki pisilt, ki nem; 
• ki kakilt, ki nem, mert tudnod kell mikor van szükség nagyobb beavatkozásra, kire kell jobban odafigyelni. 

Egy időben elkapott apró változás életmentő lehet. Mint, amikor a gyenge immunrendszerükkel rosszul reagálnak az első oltásra. Látod, hogy valami "nem olyan", valami nem tetszik. Aztán elmegy az étvágyuk, hasmenésük lesz. Azonnal irány a rendelő...infúzió, szurik hada napokon keresztül, hasmenésre ilyen por és olyan paszta, éjjelente virrasztasz mellettük, aggódsz, de végül megmented mindegyiküket. És a pillanat, amikor újra kölyök kutyához méltóan rosszalkodni kezdenek, nem bosszankodni kezdesz, hogy jajj mindent szétrágnak és ellopnak, hanem mosolyogsz és boldog vagy, mert számodra ez azt jelenti, hogy jól vannak.

Közben folytatod a jegyzetelést, mert a legnagyobb krach közepén sem felejtheted el, hogy aktuális a féreghajtás, hogy lassan le kell tenni a tejpótlót és el kell kezdened a starter tápot etetni velük. 

Minden nehézség és kihívás ellenére imádtam minden pillanatát, kivéve, amikor a kezemben halt meg a kis Veder. De még ebből is tanultam. Megtanultam, hogy ez sajnos hozzá tartozik a "Pót Gazdianyu" szerephez. Rengeteget tanultam, jobbá váltam...

El sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok, hogy engem ért a megtiszteltetés és mindezt átélhettem. 

Ott lehettem:

• amikor kezdett kinyílni a szemük, a fülük
• amikor elkezdtek megjelenni az első fogacskák
• amikor először sikerült önállóan pisilni/kakilni
• amikor először csuklottak (olyan cukik ilyenkor)
• amikor először kezdték felfedezni a hangjukat
• amikor megtették az első bizonytalan lépéseket
• amikor  először kezdtek önfeledten játszani
• amikor elkezdtek mindent összelopkodni és rágcsálni
• amikor először sétáltak pórázon

"Pót Gazdianyunak" lenni egy csoda. KÖSZÖNÖM,  hogy átélhettem és remélem - ha már ilyen görény az emberiség, hogy pár naposan/hetesen kidobnak ártatlan lelkeket - betölthetem még ezt a szerepet.

Azóta a két "kislányom" szerető családra talált. Luke még gazdi kereső, de amíg nem találunk megfelelő helyet számára, addig marad Velünk.

UPDATE... LUKE VÉGLEG MARADT :)