Csoki bemutatkozik

Mint a Buczkó falka legújabb tagja stillszerűen a végére hagytam a bemutatkozást. Én is a besikerült gyerekek táborát bővítem. Hiszen mint azt már tudjátok, a Gazdiék csak egy kutyát akartak. Ehhez képest én vagyok a falka 5. tagja. Kötik magukat hozzá, hogy egyenlőre kimaxolták az ép ésszel elviselhető kutyák számát, de amilyen elvetemült állat a gazdi... Én már semmin nem lepődnék meg.

Csoki vagyok. Nem csak besikerült, de még csak nem is szerelem kutya. Ritával az elejétől kezdve nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak. Sokat szeretgetett már a menhelyen is, de azért olyan különleges kémia nem indult be. Persze soha nem érezteti velem, hogy más lennék mint a többiek. Ugyanazt, ugyanolyan minőségben megkapom, mint a többiek. Odafigyelnek rám és szeretnek. Futóversenyre járunk, amikor éppen nincs korona vírus pánik.

Azonban én egy elég speciális eset vagyok. Ezért is kerültem a gazdiékhoz. Tudni kell rólam ugyanis, hogy süket vagyok és autista. Már a Rex Kutyaotthonba is úgy kerültem, hogy egy vidéki gyepmesteri telepen az altatás fenyegetett. Sajnos valamiért a Rexben sem szeretett belém senki, aki örökbe fogadott volna, így már évek óta laktam ott. Mivel Gazdiék kertes házba költöztek, úgy döntöttek, hogy a "csak egy kutyánk lesz" elméletet már úgyis bukták, örökbefogadnak, mert túl szép és cuki vagyok ahhoz, hogy a menhelyen éljem le életem nem rövid hátra lévő részét. Ugyanis még csak 5 éves vagyok. Remélik, hogy még azért bő 10 év benne van a paklimban, nem szerették volna, ha ilyen hosszú ideig menhelyen élek.

Sajnos betegségem és defektjeim miatt nem igazán volt kilátás az örökbefogadásomra. Ugyanis gondom van a szobatisztaság kérdésével, sokszor csak megyek körbe-körbe céltalanul, kényszeresen, a többiekkel hangosan játszom, mivel nem hallom a saját hangom. Rágcsálok is, széttépek mindent, ami a számba akad (kuka, takarók, kanapé...stb) Szóval, ha rövid időre családhoz is kerültem volna, hamar újra a menhelyen találtam volna magam. Ennek szintén nem akartak kitenni. Hála az égnek gazdinak van elég önkritikája ahhoz, hogy tisztában legyen vele, mekkora elvetemült állat és ilyen "apróságokkal" nem hagyja magát eltántorítani. Megígérte, hogy történjen bármi, vigyázni fog rám, és soha nem visz vissza. Be is tartja az ígéretét, pedig nap, mint nap feszegetem a határait.

Úgy érzem a falkába sikerült jól beilleszkednem. Luke méretben hozzám hasonló, így vele őrült jókat szoktam játszani. Yoda a kis vakarék, akit nem nagyon tudok hová tenni... mindig követ és folyamatosan dominálni akar fölöttem, meghágja a lábam meg ilyenek. De ezt tudom kezelni, illetve ha gazdi észleli, akkor közbe szokott lépni ő is.

Ha észreveszem, hogy a többiek rohannak, vagy éppen a kerítés irányába figyelek, akkor rohanok én is védeni a területet és jelzem a "betolakodókat". Még a Gazdi férjét is szoktam jelezni, amikor jön hazafelé.